12/06/2026
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1302493778531994&set=a.383568883757826
Szarka László teremtett világa – A dinnyehéj és a pillangózó
Kisebbségi nézőpontra helyezkedni valamiféle eredetiséget sugall. Egyediséget. Szemben úszunk az árral, bár sodor bennünket lefelé. Mindezt nem feltétlenül látjuk, mert a saját erőfeszítésünkre figyelünk. A partról ez (ahol már JA figyel) másként mutat. Az ember gyakran azt hiszi, hogy felfelé halad a folyón, de a sodrás ugyanabba az irányba viszi, mint a többieket.
***
Szilvay Gergely és Szarka László: Az embernek tulajdoníthatóan nem lesz globális klímakatasztrófa
Mandiner, 2025. június 5. – https://mandiner.hu/belfold/2026/06/klimavaltozas-katasztrofa-mta-szarka-laszlo-interju
---
Gergely újságíró (Magyar Nemzet, Inforádió, Mandiner). Történelem – kommunikáció szakon végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd politikatudományi PhD-fokozatot szerzett ugyanott. Gyakori témái: kereszténység és politika, genderelmélet (LMBTQ – jelenlegi kiválasztottja Lannert Judit), magyar politikai eszmetörténet (kis túlzással, a Tisza, mint minden bajok eredendő forrása).
László Csaba (a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett) pályafutását Sopronban töltötte az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetében (CsFK). Kutatásainak középpontjában az elektromágneses geofizikai módszerek, a földi elektromágnesesség és a környezet-geofizika álltak. Nemzetközi teljesítménye nem éppen kiemelkedő (https://darvasbela.atlatszo.hu/2026/01/07/eloszo-az-mta-2026-os-valasztasahoz-no2/; a Scopus szerint D8 – https://scientometrics.org/scopus/). A Soproni Egyetemen bevezette a környezeti geofizika oktatását. Az MTA Kutatóintézeti Főosztályának vezetője volt. 2015-2020 között a CsFK főigazgatója. Az utóbbi években nemcsak geofizikusként, hanem a klímapolitikáról és klímatudományról folytatott viták résztvevőjeként is ismertté vált. Tagja a Professzorok Batthyány Körének. Kérdezése klímaügyekben szerintem idehaza sem indokolt. Persze keresztényi magánvéleménye erőteljesen, ami – úgy tűnik – kényszeríti a vigasznyújtásra. Készséggel válaszol tehát a nem éppen szakújságírónak, így most abból szemelgetünk.
---
*„A klímaváltozás öröktől fogva van [1)], és nem más, mint hatalmas és felfoghatatlanul összetett természeti folyamatok földfelszín-közeli megnyilvánulása. A mostani, összességében emelkedő trend a XIX. század közepe óta tart, de ezen belül 1940 tájától majdnem 1980-ig lehűlés volt [2]: egy újabb eljegesedéstől tartott a világ. Mire azonban előállt az erre vonatkozó antropogén magyarázat (kén-dioxid-kibocsátás), a globális éghajlatváltozási trend megfordult: felmelegedésbe ment át.”
[1] Igaz, hogy a Föld klímája mindig is változott. Ismertek a jégkorszakok, interglaciális időszakok, a középkori meleg periódus és a kis jégkorszak. A Föld pályaelemeinek változása (Milanković-ciklusok), vulkanizmus, naptevékenység és óceáni ciklusok mind hatnak az éghajlatra. A jelenlegi felmelegedés sebessége azonban IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change, Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) szerint jelentősen meghaladja a legtöbb természetes változás ütemét.
[2] Az északi féltekén valóban megfigyelhető volt egy stagnáló vagy enyhén hűlő időszak. Ennek egyik magyarázata az ipari aeroszolok (kén-dioxid) hűtő hatása. A globális átlaghőmérséklet nem zuhant vissza jégkorszaki irányba. A szakirodalom túlnyomó része már akkor sem új eljegesedést várt.
*„Már 20 ezer éve (az utolsó legnagyobb eljegesedéstől) tart egy nagy felmelegedési folyamat, amiben természetesen vannak megszakadások […] Rövidebb időtávon sem tudni, mi lesz: a Föld forgási sebessége néhány évvel ezelőtt ugyanis ismét lassulni kezdett. Ez azt vetíti előre, hogy lehűlési hullám következik. De persze ez sem bizonyos. Nemcsak egyszerűen a Föld forgássebességének van hatása a klímára, hanem a Föld belsejében bekövetkező tömeg-átrendeződéseknek, és természetesen a Nap tevékenységének [3], sőt egyéb asztrofizikai tényezőknek is. Mindezekkel az ember által kifejtett hatás nem összemérhető.”
[3] A Nap a Föld energiaforrása. A felhőzet és az albedó változása valóban módosítja az energiamérleget. A Ceres műholdak fontos adatokat szolgáltatnak a sugárzási mérlegről. A mérések szerint a Nap tevékenysége az utóbbi évtizedekben nem mutat olyan növekedést, amely magyarázná a felmelegedést. A légköri CO₂ infravörös sugárzás-elnyelő hatása laboratóriumban és műholdas mérésekkel is igazolt. A tudományos konszenzus jelenleg az, hogy a Nap szerepe létezik, de a XX – XXI. századi felmelegedés fő hajtóereje az üvegházhatású gázok növekedése.
*„Sokkal közelebb járnánk a valósághoz, ha az Alföld kiszáradását (kiszárítását) nem a klímaváltozás következményének tekintenénk [4], hanem előidéző okának is […] Az uralkodó felfogás az, hogy a vízhiány csupán következmény, a klímaváltozás következménye. Pedig, ha vízhiány van (például szárazabb lesz a talaj), akkor az időjárás és az éghajlat is szélsőségesebb lesz. És most 2026-ban előállt az a helyzet, hogy lényegében elfogyott a víz a talajból, tehát eltűnt az a kiegyenlítő erő, ami a változásokat mérsékli. Tehát amikor nulla víz lesz a tájban, akkor tényleg elindul a sivatagosodás.”
[4] Ez a gondolat tudományosan érdekes és részben megalapozott. A talajnedvesség és a párolgás erősen befolyásolja a helyi mikroklímát. Az Alföld vízvesztése növelheti a hőmérsékleti szélsőségeket. A lecsapolások, folyószabályozások és a talajvíz süllyedése visszahatnak a regionális klímára. Az Alföld vízháztartása azonban nem képes a globális klímaváltozás fő okává válni. Legfeljebb regionális visszacsatolásként működik.
*„Nem tudom, mi a végcél. Talán az, hogy kevesebb ember éljen a Földön [a Föld eltartóképessége kisebb], ők is világkormányzás alatt. Azt mondják, hogy száz százalékban megújulónak mondott, de valójában megbízhatatlan (sic!) energiát kell használni. Ez nem megy másként, csak a megbízható energiaforrásokról (szén, szénhidrogének, atom) való lemondással [Ami éppen elfogy!]. Képzeljük el, hogy a jelenlegi energiafelhasználás 10 százalékából kell megélni: összeomlik minden fejlett társadalom [Ez történik éppen.]. Erről árulkodott a Great Reset [5], de mintha elhamarkodták (sic!) volna a bejelentését.
[5] A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) valóban meghirdette a Great Reset programot 2020-ban. Léteznek globális koordinációs törekvések klíma-, energia- és gazdaságpolitikai ügyekben. Nincs bizonyíték arra, hogy a Great Reset vagy az ENSz célja a népesség csökkentése vagy a fejlett társadalmak tudatos összeomlasztása lenne. Ez az állítás a folklorisztikus összeesküvés teóriák körébe tartozik, nem tudományosan igazolt tény.
*„Kiderült ugyanis, hogy a melegedést (azaz a földi sugárzási energiaegyensúlytól való eltérés következményét) a NASA 2000-ben kezdődött Ceres műholdprogramja szerint nem a kimenő hosszúhullámú hő visszafogása okozza, hanem a bejövő rövidhullámú energia növekedése. Leegyszerűsítve: nem a CO2 melegít, hanem a Nap! Ehhez a napsugárzásnak nem is kell erősödnie, elég, ha a Föld fényvisszaverő-képessége (az albedó) csökken. Ha kevesebb az árnyék, melegebb lesz, ezt mindenki tudja. Műholdakról készített fényképekkel kimutatták, hogy az alacsony felhőzet némileg csökkent a legutóbbi 25 év folyamán.”
[6] A Ceres műholdmérések valóban kimutatták, hogy 2000 óta nőtt a Föld által elnyelt napsugárzás. A Föld átlagos fényvisszaverő-képessége (albedója) csökkent. Az alacsony felhőzet egyes térségekben mérséklődött, ami több napenergia elnyelését eredményezi. Fizikailag igaz, hogy ha kevesebb energia verődik vissza az űrbe, a Föld melegszik. A felhőzet szerepe ma is a klímamodellek egyik legnagyobb bizonytalansága. A Ceres adatok nem bizonyítják, hogy a CO₂ szerepe jelentéktelen lenne. A napállandó az utóbbi évtizedekben nem nőtt számottevően. A klímakutatók többsége szerint a felhőzet és az albedó változása részben maga is a CO₂ által kiváltott melegedés következménye. A CO₂ infravörös sugárzás-elnyelő hatását laboratóriumi, műholdas és légköri mérések ezrei igazolják. Az IPCC szerint a jelenlegi felmelegedés fő hajtóereje továbbra is az emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás.
*„A tudomány ügye mindenkinek fontos, de meg kell állapítani, hogy erős progresszív balliberális uralom (sic!) van az MTA-n [7], és ebbe sajnos Freund Tamás elnök is (sic!) belesimult.”
[7] Az MTA humán- és társadalomtudományi osztályain többféle politikai orientációjú kutató található. Az akadémiai világ sok nyugati országban átlagosan liberálisabb értékorientációjú lehet, mint a teljes népesség, erre azonban nincs objektív, számszerűen bizonyított vizsgálat. Az állítás nem alátámasztott.
*„…a Klímaintelligencia Alapítvány (Climate Intelligence Fountation, Clintel) elnökségét Václav Klaus volt cseh államelnök vette át [8]. Ez a legnagyobb, klímakritikus nemzetközi társaság, én vagyok a magyarországi [?] képviselője. Václav Klaus közgazdász a zöldátállás lehetetlenségének beláttatása (sic!) érdekében nagy nemzetközi klímapolitikai konferenciát szeretett volna szervezni az idén, Magyarországon.”
[8] A Clintel valóban létező nemzetközi szervezet. A szervezet több száz tudóst, mérnököt és közéleti szereplőt sorol támogatói közé. Václav Klaus volt cseh államfő valóban régóta a klímapolitikai szkeptikus mozgalom egyik legismertebb európai alakja. Valamiféle vita folyik arról, hogy az energiarendszerek milyen ütemben és milyen költséggel alakíthatók át. A Clintel azonban nem tekinthető a klímatudományt képviselő szervezetnek. Az IPCC, a NASA (National Aeronautics and Space Administration), a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration), az Európai Tudományos Akadémiák és a legtöbb nemzeti tudományos akadémia álláspontja szerint az emberi eredetű klímaváltozás valós és jelentős kockázatot jelent. A zöldátállás lehetetlensége nem tudományos konszenzus (szükségszerűsége az, amit be kellene látni), hanem itt éppen ’hitéleti’ álláspont. A megújuló energiák gyors terjedése (szél-, napenergia, akkumulátoros tárolás) több országban azt mutatja, hogy az átállás technikailag lehetséges, bár költségei és korlátjai vitatottak. Az ENSz klímapolitikája mögött nincs bizonyíték arra, hogy valamilyen világkormányzati vagy társadalom-összeomlasztási terv állna.
„Az oikofília [9], azaz az otthonszeretet, azt jelenti, hogy környezeti ügyekben helyben kell cselekedni [10]. Meg kell mondanom, hogy az elmúlt 16 évben meghozott klíma- és energiaügyi intézkedéseken többször bosszankodtam, mint örültem. Be kellett látnom, hogy amíg a konzervatív tanácsadói háttér zöme nincs tisztában a fizikai valósággal, lehetetlen racionális és következetes döntéseket hozni. Pedig milyen jó lett volna az Európai Unióval meglévő n számú konfliktus mellé egy n+1-ediket is felvállalni, és felhagyni a klímazöldségekkel [11]…”
[9] Roger Scruton szerint az emberek a közvetlen környezetükért hajlandók felelősséget vállalni. A természetvédelem történetileg valóban gyakran helyi kezdeményezésekből indult. Sok sikeres környezetvédelmi program (erdővédelem, vízvédelem, helyi fajvédelem) alulról szerveződött. Számos környezeti probléma nem kezelhető helyi szinten. Az üvegházhatású gázok, az óceánok savasodása vagy a légköri szennyezések határokon átnyúló jelenségek.
[10] A helyi vízgazdálkodás, talajvédelem, erdőgazdálkodás gyakran fontosabb, mint a globális politikai deklarációk. Az Alföld vízhiányára például nem az ENSz, hanem magyar vízügyi, mezőgazdasági és területfejlesztési intézkedések adhatnak választ. A szubszidiaritás elve az EU-ban is elfogadott. A helyi intézkedések önmagukban nem állítják meg a globális felmelegedést. Magyarország kibocsátása a világ összes CO₂-kibocsátásának töredéke, de a klímaváltozás hatásait ugyanúgy elszenvedi. A helyi és globális intézkedések nem egymás alternatívái, hanem kiegészítői lehetnek.
[11] A kritikusok szerint több zöldpolitikai célkitűzés technológiailag túl optimista; az energiarendszer átalakítása rendkívül költséges; a gyors kivezetések energiaellátási problémákat okozhatnak; az európai ipar versenyképessége romolhat. Erről ma már az EU-n belül is komoly vita folyik. A támogatók szerint a klímaváltozás költségei hosszabb távon nagyobbak lehetnek; az energiahatékonyság és a megújulók csökkentik az importfüggőséget; a technológiai fejlődés gyorsabb, mint azt sok kritikus korábban feltételezte; az átállás részben gazdasági modernizáció is.
*„A nyugati társadalmakban sajnos van egy tudatos összeomlasztási (sic!) törekvés [12], ezt a magyar [?] emberek nagy többsége még nem ismerte fel. De nekünk mindenkor a reményt kell hirdetni (sic!), és nem a reménytelenséget. Örüljünk annak, amink van, legyünk elégedettek [?] azzal, amit elértünk, és mindezekre jól vigyázzunk! A magyar értelmiség pedig sürgősen tisztázza [sic!] viszonyát a világot összeomlasztó (sic!) zöldideológiával.”
[12] A nyugati egyetemeken, médiában és kulturális életben megjelentek olyan irányzatok, amelyek a gazdasági növekedés korlátozását (degrowth) hirdetik; a fogyasztói társadalmat kritizálják; a nemzetállamok szerepét csökkentenék; a hagyományos család- és közösségfelfogást átértelmezik. A konzervatív kritikusok szerint ezek hosszabb távon gyengíthetik a társadalmi kohéziót, az eltúlzott zöldpolitika gazdasági károkat okozhat. A kritikusok szerint túl gyors energiaátállás, iparleépülés, versenyképességi veszteségek, magas energiaárak valóban hozzájárulhatnak egyes nyugati országok gazdasági gyengüléséhez.
[13] Több konzervatív hangadó (pl. Roger Scruton, Václav Klaus, Douglas Murray) szerint a Nyugat egy része túlzottan saját hibáira koncentrál, és elveszíti önbizalmát. Nincs bizonyíték tudatos összeomlasztási tervre. A zöldpolitika deklarált célja éppen az összeomlás elkerülése. A klímapolitika hívei szerint a kibocsátáscsökkentés, a természetvédelem, az energiahatékonyság nem összeomlasztani, hanem megőrizni akarja a modern társadalmak működőképességét. Az európai demográfiai hanyatlás, az elöregedés, az adósságok, a geopolitikai verseny vagy az oktatási problémák nem vezethetők vissza egyszerűen a túlzó zöldideológiára.
***
Nem értem Szarka urat, hiszen eredeti tudása klímaügyekben nincs. Mi vajon a cél (a keresztényi remény terjesztése maga) a nagyon is emberi magamutogatáson túlmenően? Világos, hogy a kisebbséghez sorolja magát. Na, de nem akadémikus, sőt vezető szerepet is betöltött az MTA-án belül és még éppen csak ellenzéki 16 évnyi korlátlan rendelkezés után? Honnan ered vajon esetében a természettudományok lesajnálása, amit a zöld civilszervetek megtaposása útján itt kifejtett? Isten a teremtéskor (Mi az, hogy evolúció?) mindenről gondoskodott? Nem hagyott el bennünket és az övéi segítségére siet? Nincs semmi teendőnk, csak a száj tátogatása a nekünk világot jelentő fészekben.
Darvas Béla
