22/05/2026
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a hosszú aszályos időszakok kivédésére az öntözés csak látszat megoldás. Hogy miért? A talajvízből történő öntözés tovább rontja talajaink mélyebb rétegeinek vízellátottságát, és kevés haszonnövény bírja el a költségét. Sokkal kevésbé látványos, lassú, ám tartós javulást a regeneratív gazdálkodás hozhat, ahol a cél a humusztartalom növelésével a jó szerkezetű, jó vízmegtartó képességű, ÉLŐ talajok helyreállítása.
Mi áll az Alföld kiszáradásának hátterében?
Világszerte a talajok mintegy harmada már nem használható mezőgazdasági termelésre, mert a helytelen művelés, az erózió, esetenként a szikesedés, a szerkezetromlás, a savanyodás, valamilyen szennyeződés vagy éppen a tápanyagok kimosódása miatt degradálódtak, szervesanyag-tartalmuk csökkent. Nem véletlen, hogy a szakemberek évek óta próbálják ráirányítani a figyelmet a talpunk alatt lévő kincsre. A kutatók szerint ugyanis a valódi „víztározó” a talajban rejlik.
Ez viszont csak akkor tudja mérsékelni az évek óta dúló aszály hatásait, ha jó szerkezetű, elég szerves anyagot tartalmaz, és élő talaj működteti a víz megkötését biztosító pórusokat. Az elmúlt évtizedek intenzív művelése azonban sok helyen megbontotta ezt az egyensúlyt: vékonyabb lett a termőréteg, romlott a szerkezet és csökkent a vízmegtartó képesség. Ennek következtében a csapadék egy része elveszik, miközben az aszály hatása egyre gyorsabban és erősebben jelentkezik. A további részletekről dr. Berényi Üveges Judit, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet talajtannal foglalkozó kutatója beszélt az Európa Rádiónak.
Hallgasd meg a riportot: https://europaradio.hu/tallozo/mi-all-az-alfold-kiszaradasanak-hattereben
